Horrornovellák - Könyvek
Háború isten ellen (Budapest, 2025)
A kötet megvásárolható
A honlaphoz köthető második kötet a palóc mitológia szörnyei után új szemszögből vizsgálja meg a horror és a szépirodalom kapcsolódását, megteremtve a „teológiai rémület” zsánerét. A téma komolyabb és ezáltal nehezebb – hisz a bennünk rejlő istenit vizsgálja.
Hányszor ismétlődött meg a teremtés? Miképp telik az idő a pokolban? Hogy zajlott az Isten elleni háború?
A kötet novellái az emberiség történelmének pillanatfelvételei. A tizenhét különböző időben és helyszínen játszódó történet Madách Tragédiájához hasonlóan teljes panorámát tár elénk. Betekintést nyújtanak – többek közt – egy nők nélküli korba, a francia forradalom börtönébe és egy high-tech cég új-mexikói sivatagban fekvő főhadiszállására is.
Az elbeszélések hősei a hit, Isten, a teremtés, a lélek, a gonosz és a túlvilág vonzásában élnek. Sorsuk néha keserű és véres, máskor szomorú vagy felemelő, de minden esetben emberi, nagyon is emberi. A gonosszal szembenéző Giselda apátnő, a merényletre készülő orosz forradalmár, az Isten esszenciájától választ remélő cseléd végzete elmélyülésre készteti az olvasót, aki a könyv végére talán másképp látja majd helyét a világban és az időben, a körben, mely immár a hatszázhuszonnégymilliomodik ciklusában tart.
***
Miből táplálkozik a „Háború isten ellen”? Egy ilyen, világtörténetet elmesélő könyv megírásánál rengeteg emlék, információ felszínre jöhet akaratlanul is, de vannak tudatos megidézések, utalások is.
A Biblia – főképp a teremtéstörténet – hatása egyértelmű, hisz a könyv eleje a történelem előtti korokat, a csodák idejét idézi.
A nyitó novella fő motívuma Nietzsche örök visszatérés tana.
A Giselda apátnő utazását feldolgozó írás főhősét Hildegard von Bingen fantasztikus alakja ihlette.
A guillotine-ra váró márki barátja a Veszedelmes viszonyok főhőse, maga a márki pedig egy valóban létező olasz kolostorba kíván eljutni, melyről Umberto Eco a A rózsa neve apátságát mintázta.
A „Négy jó recept…” kegyetlensége Örkény abszurdjaira emlékeztethet.
Az Együtt elkárhozó szerelmespárjának alapsztoriját egy jó barátom mesélt negyed évszázada, ő állítólag Moldovánál olvasta.
A Milliárd apró darabban létező főhőse Illyés letaglózó Puszták népéből vándorolt a szövegbe.
A Tízezer év hangvétele, papja Cormac McCarthy stílusát és alakját hozza elő.
A Kívánság első királyságának hangulata pedig Saemus Heaney egyik verséből fejlődött ki, ide is írom az elejét:
„A királyi utak csapások voltak.
Az anyakirálynő sámlin kuporgott
és a tőgyek hárfahúrjain
játszotta a tejet a fadézsába.
Száraz vesszővel uralkodtak
a nemesek a tehén farán.”
Seamus Heaney: Az első királyság
Ford.: Gervich András
Sirom - Palóc mitológia (Budapest, 2023)
A kötet korlátozott példányszámban megvásárolható
A "Sirom - Palóc mitológia" kötet összegzi mindazt, amit az erdőről, a sötétségről, az éjszakáról, a kísértetekről és boszorkányokról, a klasszikus hagyományról és a palóc hiedelmekről, a gyerekkori és felnőtt félelmekről és a horrorról, mint irodalmi zsánerről gondolok. Megpróbáltam technikailag és történetmesélés, fantázia szempontjából mindazt megvalósítani, ami szerintem az olvasásban élvezetet okoz, amire az elmúlt évtizedben készültem, ami a lényege az írásaimnak.
A kötet huszonhárom, különleges hangulatú horrornovellát tartalmaz, melyek helyszíne az elátkozott falu, Sirom. E település kapcsolja össze a történeteket egy univerzummá, egy közös, néhol véres és durva, de mindenképp lenyűgöző és kegyetlen mitológiává.
Ami Stephen Kingnek Maine állam, Faulknernek Yoknapatawpha megye és Bodor Ádámnak Sinsitra, az ennek a novelláskötetnek Sirom. Egy falu Észak-Magyarországon, a palóc territórium és az álmok szélén. Varázslatok földje, ahol be kell zárni az ablakot, ha a Boszorád felől fúj a szél. Istenek, boszorkányok, kísértetek avatkoznak be az emberek sorsába, máskor maga a hely vagy a lakói okozzák a végzetes eseményeket. A novellák tragikus hősei múltjuk vagy saját gyengeségük miatt buknak el, és vereségüknek csak egyik formája a halál, hisz olykor állattá válva bűnhődnek, máskor túlvilági erőkkel kerülnek szembe, olyan létezőkkel, melyeket jobb lett volna békén hagyni.
Majd minden történet mögött felsejlik a falut körülvevő erdő, a Boszorád, mely nem egy szokványos rengeteg, inkább a limesen, a civilizáción túli világ elfeledett tartománya. Bizonyos részei tiltottak, de mindig lesz olyan, aki az itt rejtőző erőket semmibe veszi – őket kísérjük el végzetükbe, és ezután óvatosabbak leszünk, ha utunk a nógrádi dombok közé visz.
Ajánló, kritika:
https://www.roboraptor.hu/2023/10/23/sirom-paloc-mitologia-magyar-horror-konyv-ajanlo/
http://www.cinegore.net/hu/
Kapcsolódó interjúk: