A kilencvenes években apámat fuvaroztam rövid ideig az országban egy 1500-ös, céges Ladával. Benzinkutak, országút melletti helyek, parkolók voltak a főbb helyszínek. Egyszer meg kellene írni ennek a Magyarországnak, az országútnak a történetét is, mert el fog tűnni, mint ahogy eltűnt az Oázis büfé a képről, a 21-es út mellől, mikor az utat kiszélesítették. A történet másik eleme a pálinkához kapcsolódik. Hamvas szerint a magyar nem pálinka, hanem bornemzet. Szellemét a dőlt betűvel szedett szövegtest idézi az írásban. Én is azt gondolom, a pálinka csak úgy jött, és mert olcsóbb és erősebb, a bor kárára tért hódított az évszázadok alatt. A sörről nem is érdemes itt és most beszélni. Persze a történetben mégis pálinka szerepel, mert az valamiféle desztillációt is magában hordoz, és itt az isteni tudás csak így, egyfajta hirtelen ható sűrítmény formájában kaphatott helyet. Az ital eredete ebben a novellában rejlik, talán érdemes előolvasni hozzá.
Ez a hosszabb, több részes történet is egy hazatérésről szól. A palóc mitológia ciklus írásainak jelentős része erről szól, ezen nincs mit szépíteni, mert az ember nehezen dolgozza fel, hogy egyszercsak évekig, évtizedekig máshol él. A kísértettörténet túl egyszerű lett volna, ezért az alternatív, steampunk környezet. Benne van, a háttérben ott lapul egy gyerekkoromban látott - akkor - nagyon ijesztő sorozat, A messziről jött ember egy jelenete is – talán ennek az elementáris rettegése indított el az írói pályán.
Éveken át úgy elemeztem a gyerekekkel a Bede Anna tartozását mint kísértetnovellát. Az írás szerintem igazából a távol lévő halottról szól, aki még a túlvilágról is hatást gyakorol az élők világára. Adta magát az ötlet, hogy ezt a motívumot/hatást továbbgondoljam, egy kicsit sarkítsam. Így jött a lenti történet. Mikszáth mint horroríró? - nem egészen, mert nem a Péterek nemzedéke, vagy a kilencvenes évekbeli Mikszáth-kultusz nyomán indultam el. Nem akarok Mikszáth modorában, posztmodernizálva az öreg palócot, mikszáthoskodva, álpalócoskodva írni. Egyszerűen a szituációt gondoltam újra, a saját nyelvemen elbeszélve - de tény, hogy a szöveg nyomokban Mikszáthot is tartalmaz.
Hozzászólás (0 Hozzászólások)Hogy én hogy szeretem a forró nyári éjjeleken a meglocsolt, párádzó, zöld szagokkal eltelített kertet, a maradak és bogarak hangjait, az a sok egyéb zajt, ami a közeli erdőből szűrődik elő! Minden sötét, odafenn csillagok sziporkáznak, ideális esetben a távolban, a Karancs felől villámfény lobban néha. Olyan a táj ebben a formájában, mint a régi, görög hitvilág, mintha maga a mitológia kelne életre az éjszakában, ezernyi félelem és rejtelem, félreismert szörnyűség.
Hozzászólás (0 Hozzászólások)Akkoriban Kosztolányit olvastam, novellákat, és talán innen az indíttatás egy mesélő, egy felidéző/átélő karakterre. Ármány meg meg talán a Gaiman-képregényből, a Sadmanból szüremkedik be. Nagyon sok fordulat nincs a sztoriban, de a palóc történetek körébe jól illik. Marakodipuszta egyébként létező település, Karancskeszi és Mihálygerge közt fekszik, közel az ország egyik legszebb víztározójához. Az ott élőknek természetesen semmi köze az itt leírtakhoz, jóravaló, istenfélő emberek.
Hozzászólás (0 Hozzászólások)